November 12-én a Szociális Munka Világnapját ünnepeljük, és idén különleges történetet szeretnénk megosztani veletek kedves kollégánkról! 
Barni és édesanyja egy igazán inspiráló útra léptek: Barni a szociális munka szakot kezdte el, és édesanyja először segítőként minden órára elkísérte őt. Az oktatók végül megkérdezték, miért nem vág bele ő is, hiszen az elköteleződése nyilvánvaló. Most már ketten járnak a szakra, és együtt fognak diplomázni 2025-ben! 
Ez a példa is jól mutatja, hogy a szociális munkások életük során is megélik az empátiát, a törődést és a közösségért való elhivatottságot. 
November 12. a Szociális munka világnapja, tisztelettel és hálával gondolunk a szociális munka hivatását választó szakemberekre.
De vajon tudjuk e kik ők és milyen munkát végeznek?
Ők azok az emberek, akik nap mint nap elhivatottsággal és emberséggel dolgoznak mások életének jobbá tételén. A szociális munkások azok, akik észreveszik a legkisebb hangot is, akik ott vannak, amikor a legnagyobb szükség van rájuk – legyen szó idősekről, gyerekekről, családokról, vagy a társadalom peremén élőkről. Az ő munkájuk túlmutat a mindennapi feladatokon; életet és reményt adnak, erőt és támogatást nyújtanak a legnehezebb időkben is.
„Harmadik éve koptatjuk a „Wesley” padjait, Szociális Munka Szakon tanulunk. Kiváló oktatóink megtanították nekünk, hogy a dolgunk az,hogy az embereket képessé tegyük problémáik megoldására. Empátiás készségünk teszi lehetővé, hogy valóban megértsük és átéljük azok érzéseit, problémáit, akiknek segíteni próbálunk.
Az empátia révén a szociális munkás nemcsak meghallgatja az embereket, hanem képes átérezni is a helyzetüket, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban hasznos és mélyreható támogatást nyújtson.
Megtanultuk, hogy lépésről, lépésre haladjunk, mert sokan akik segítséget kérnek, hosszú utat jártak be, és gyakran összetett problémákkal küzdenek. Időbe telik, míg megnyílnak, változtatnak vagy lépéseket tesznek a fejlődés felé. A szociális munkások olyan emberekkel dolgoznak, akik gyakran sebezhető helyzetben vannak, ezért rendkívül fontos, hogy a munkájukat tisztelettel, etikusan és ítélkezés nélkül végezzék.
A szociális munkásoknak gyakran kell gyorsan alkalmazkodniuk váratlan helyzetekhez, és kreatív módokat találniuk a segítségnyújtásra…..
Ami már az első héten világossá vált, az az, hogy a szociális munka nem csupán egy szakma, hanem egy valódi hivatás, amelyet mély empátia, türelem és elkötelezettség kísér.
Ezért a Szociális Munka Napján köszönetet mondunk minden szociális munkásnak, aki hisz a változás lehetőségében, és aki nap mint nap fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy az emberek egy boldogabb és jobb életet élhessenek !
Gál Barnabás és Novák Annamária”
